Álmaink karácsonya

Gyermekként a karácsony volt az egyik legkedvesebb ünnepünk.

Csodálatosan ragyogtak a fények, az utcák, a házak is ünneplőbe öltöztek. Az otthonunk gyönyörűen fel volt díszítve és a konyhából szállingózó finom ételek és sütemények illata melegséggel töltötte el a lelkünket. Már előre tervezgettük, hogy vajon milyen ajándékot kapunk. Örültünk, amikor találkozhattunk a régen látott rokonokkal és talán arra is jutott idő, hogy a szüleinkkel társasozzunk, kártyázzunk egy kicsit. Boldogok voltunk amikor a barátokkal elmentünk szánkózni, korcsolyázni, vagy  sétálni.

Ezek a boldog karácsonyok felnőve kissé megváltoznak. A felhőtlen várakozás örömét felváltja az ajándékok hajszolása, tülekedés a boltokban. Munkahelyünkön határidős feladatokat kell elvégeznünk és utána vár ránk a lakás kitakarítása és feldíszítése. A karácsonyi menü kitalálása, az alapanyagok beszerzése is nagy stresszel jár.

Mire a háziasszony odáig jut, hogy elkészítse a karácsonyi vacsorát és a sütemény halmokat, addigra alaposan kimerül. Talán már annyira fáradtak is lehetünk, hogy beesünk a karácsonyfa mellé és az ünneplés helyett csak azt várjuk, hogy mikor pihenhetünk egy kicsit.

Ivett párkapcsolati problémával keresett meg.

Azt érezte, hogy ő a párjának nem fontos. Úgy gondolta, hogy ő mindent megtesz  a  társáért, mellette áll, támogatja, de ezt a párja nem viszonozza számára. Úgy érezte, hogy a párjának minden fontosabb, mint ő:  munka, rokonok, barátok. Ezzel az elégedetlen érzéssel kezdtük el a belső képeiben keresni, mikor tanulhatta meg azt, hogy ő nem fontos a családban.

Hamar egy karácsonyi jelenetbe jutottunk.

Ivett elmesélte, hogy munkahelyén a karácsonykor van a legtöbb feladat és határidős munkája miatt nem képes időben felkészülni az ünnepekre. Amikor a munkahelyén végez a feladataival, utána kezdi a karácsonyi készülődést. Rá vár a bevásárlás,az ajándékok megvétele, a nagytakarítás, a lakás díszítése és az ünnepi ételek elkészítése is. Természetes, hogy mindebben nagyon elfárad.

Karácsony délután észrevette, hogy mindent egyedül nem képes elvégezni. Ekkor kérte a párját, aki az otthoni irodában dolgozott, hogy jöjjön és segítsen neki a készülődésében.  Arra számított, hogy a társa abbahagyja a munkát és végre segít neki egy keveset. Nagyon meglepődött, amikor a párja közölte, hogy ő most dolgozik és nem jön segíteni. Ekkor a feszültség kirobbant belőle és egy alapos veszekedéssel a karácsonyi hangulatot végképp elrontotta.

Mikor tanulhatta meg Ivett azt, hogy a karácsonynak tökéletesnek kell lennie és mindent a háziasszonynak kell elvégeznie?

Belső képeinek feldolgozásakor észrevette, hogy tudattalanul átvette édesanyja viselkedési mintáit, aki szintén önfeláldozó módon, önmagát feladva gondoskodott  a családjáról. Sajnos a sok munka mellett a gyermekeire már nem tudott figyelni. Ivett ekkor tanulta meg, hogy a házimunka és a feladatok sokasága fontosabb, mint ő maga.

A konzultáció során  Ivett feldolgozta a gyermekkorában rögzített hibás viselkedési mintáit.

Amikor végeztünk, lelkesen mesélte, hogyan képzeli el a következő karácsonyát. Kiszervezi a feladatait, megengedi magának a pihenést és játszik a gyermekeivel. Az sem baj, ha a párjának dolgoznia kell, hiszen tudja, hogy milyen fontos munkát végez. A legfontosabb felismerése Ivettnek azonban az volt, hogy valójában nem a társának volt nem fontos, hanem ő nem figyelt önmagára.

Nem figyelt a tudata jelzéseire, arra, hogyan lenne jó számára a karácsonyi készülődés.

Az AnaLog Módszer abban segít, hogy azt az élethelyzetet, amit korábban problémaként éltünk meg, más szemszögből is megvizsgáljuk és egyben megoldást is találhatunk rá. A belső tudattalan, tanult mintáinkat feldolgozva kiléphetünk a megszokások körforgásából. Az érzelmek feldolgozásával probléma átváltozik megoldandó feladattá, és a jó érzéssel, ami az AnaLog oldást kiséri, könnyedén megtaláljuk azt a megoldást, ami számunkra jó és másnak sem rossz.

Az, ahogy megéljük a karácsonyt egyedül tőlünk függ. Az ünnep hangulata, a szeretet, az érzelem bennünk van, nem kívülről jön. Amennyiben még a fájdalmainkat őrizzük, akkor a tudattalan, rossz érzések irányítanak bennünket. Ha a szívünkben lévő rossz érzéseket feldolgozzuk, felismerhetjük, hogy milyen karácsonyra vágyunk valójában. Olyanná változtathatjuk a karácsonyt, amilyennek mi szeretnénk.

Önmagunkra figyeléssel, kommunikációval és elfogadással  megvalósítható az a csodálatos karácsony, amit az álmainkban elképzelünk.

Végezetül sok szeretettel ajánlom figyelmetekbe Szilágyi Domokos versét:

Szilágyi Domokos: Karácsony

A puha hóban, csillagokban,

az ünnepi foszlós kalácson

láthatatlanul ott a jel,

hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,

úgy kell mindig e kis melegség,

hisz arra született az ember,

hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,

ne ünnepi foszlós kalácson,

ne díszített fákon, hanem

a szívekben legyen karácsony.

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!

Tamás Éva

AnaLog Módszer konzultáns

www.stressz-kezeles.hu