Sokan keresik a választ arra, mi áll a fizikai panaszaik hátterében. Gyakran a testi tünetek lelki okai mélyebben gyökereznek, mint gondolnánk. A minap az egyik haladó képzésünkön pontosan egy ilyen összetett kérdés merült fel, ami gondolatébresztő volt. Úgy döntöttem, egy teljes cikket szentelek neki, hogy a válasz mindenki számára elérhetővé váljon. Különösen azoknak, akiket a testi tünetek lelki okai érdekelnek, és szeretnék megérteni a mélyebb összefüggéseket.
A kiinduló probléma, aminek a megoldására az AnaLog feldolgozási folyamat irányult, a táplálkozásról és egészségről szólt. A táplálkozáshoz kapcsolódó kényszer feldolgozására irányuló folyamat viszont a belső képekben a hivatás területe felé kanyarodott. Tulajdonképpen hivatásról volt szó szinte teljes egészében, miközben egészség és táplálkozás volt az alapkérdés.
A kérdés az volt, hogy hogyan lehetséges ez? Hogyan kapcsolódik a táplálkozás, az egészség kérdése a hivatáshoz?
Az életben a problémáidat három területre sorolhatod be. A hivatás, a magánélet és az egészség területére. Ezek közül az első kettő és a harmadik között a kialakulásuk és működésük tekintetében egy alapvető különbség van. Ez a különbség a gátlásokban, egészen pontosan, a gátlások jellegében, megjelenési formájában nyilvánul meg.
A gátlás a legfőbb segítséged az életben. A gátlás egy belső jelzés, ami felhívja a figyelmedet arra, hogy rosszul viselkedsz. Változnod kell. A gátlás egy olyan speciális belső jel, aminek kétféle megjelenési formája van. Megjelenhet érzelemként és fizikai formában is. Az, hogy melyik formában jelenik meg az életedben, tőled függ. Attól, hogy a viselkedéseden a gátlás által közvetített üzenetet követve változtatsz-e, vagy sem.
Egy gátlás először mindig érzelmi formában jelenik meg, és csak később ölt fizikai megjelenési formát,
aminek az az oka, hogy sajnos az érzelmeken könnyen át lehet lépni.
A gátlásnak azért ez a neve, mert gátol. Abban gátol, hogy rosszul viselkedj. A rossz viselkedés azt jelenti – azaz rosszul akkor viselkedsz – amikor a viselkedéseddel rossz érzést okozol valakinek.
Mondjuk megbeszéled a pároddal, hogy ötre jöjjön haza, hogy össze tudjátok szerelni a polcot. Bele is megy, de aztán jó egy órát késik. Miután végre hazaér, te viccesen megjegyzed, hogy bezzeg, ha finom vacsorával várod, akkor pontos tud lenni. Erre viszont ő csendesen csak annyit mond, a nagybátyját kellett bevinnie a kórházba, mert rosszul lett.
Emiatt valószínűleg rossz érzésed lesz. Például szégyellni fogod magadat. Ennek pedig a további következménye az lesz, hogy ezek után, ha késik, akkor nem azzal nyitsz, hogy még ha viccesen is, de beszólsz neki, hanem először megkérdezed, hogy mi történt?
Ez az egyszerű példa rámutat egy (lelki síkon működő) érzelmi gátlás kialakulásának a módjára. Van egy rossz tapasztalatod, és a későbbiekben minden olyan helyzetben, amikor az az érzelem felbukkan, ami a rossz tapasztalatodra emlékeztet, óvatosabban fogsz viselkedni. Gátolod magadat.
Ugyanilyen mechanizmus alapján működik az is, amikor hulla fáradt vagy már este, de azért felmosol még, meg rendet raksz a lakásban, mert különben mit gondolnak rólad mások? A férjed, az anyukád stb. Mit szólnának hozzá, ha ezt a rendetlenséget látnák? Teszed ezt annak ellenére, hogy „majd leszakad a hátad”, mire végzel. Ez már tünet. Fizikai szintű gátlás. Ha ezt a fizikai formában megjelenő gátlást alaposabban megfigyeled, akkor ugyanazt az érzelmet fogod találni mögötte, amit 10 évvel ezelőtt is találtál volna, ha egy kicsit jobban odafigyelsz. De nem figyeltél, mert az érzelmeken könnyű átlépni.
Az érzelem nem fizikai, hanem lelki síkon működik. A tüneti formában működő gátlással szemben az érzelemmel az a „baj”, hogy viszonylag könnyen figyelmen kívül lehet hagyni.
Milyen büszke voltál akkor magadra. Tiszta a lakás, rend van mindenhol. Tip-top. Az anyukád is elismerően nézett körbe, amikor látogatóba jöttek hozzátok. Mérlegre tetted a jót, amit emiatt éreztél, és a rosszat, amit a fáradtságod váltott ki benned, és döntést hoztál. Átléptél a belső jelzőrendszered jelzésein. Kiporszívóztál, felmostál, és rendet raktál.
Fogalmazhatok így, de fogalmazhatok másképpen is. Ha nem tetted volna, ha nem takarítottál volna ki és raktál volna rendet, akkor szégyellhetted volna magadat. És valószínűleg szégyellted volna is, ha szóvá teszik.
A szégyenérzet ott is jelen volt. Jelzett egy konfliktust, ami akár ki is alakulhatott volna. Éppen úgy, mint a pároddal a másik esetben.
A folyamat vége mind a két esetben az, hogy úgy alakítod a viselkedésedet, hogy ne legyen rossz érzésed tőle.
Amit ilyenkor nem veszel észre az az, hogy átlépsz egy belső jelzéseden. A szégyenérzeten. Úgy viselkedsz, hogy ne kelljen szégyellned magadat. Mindeközben azt hiszed, hogy jól viselkedsz, pedig tulajdonképpen nem viselkedsz rosszul.
Nem jól viselkedsz, hanem nem viselkedsz rosszul. Ez a kettő nagyon nem ugyanaz!
Az egyik esetben a viselkedésedet jó érzés irányítja, a másikban viszont rossz! Hatalmas különbség van a két helyzet között! Csak éppen erre általában senki nem fordít figyelmet, pedig kellene, mert súlyos következményekkel jár!
Ha fáj a hátad és tudni szeretnéd, hogy vajon mi áll a háttérben, akkor képzeld el, hogy hogyan kellene viselkedned ahhoz, hogy ne fájjon. A példánkban úgy, hogy nem takarítasz ki. Ha nem takarítasz nem fáj a hátad, viszont megjelenik egy szégyenérzet, amit ugyan nem értesz, mert a szüleid már talán nem is élnek, de mégis ott van. A fizikai fájdalom és a szégyenérzet összekapcsolódik, ami akár olyan meglepő helyzetet is kialakíthat, amikor elég arra gondolnod, hogy kitakarítasz, és annak ellenére, hogy egyetlen mozdulatot nem teszel, a hátad elkezd fájni. Felettébb frusztráló és valószínűleg érthetetlen.
Ez a példa, igaz, nem a hivatás kérdését érinti, hanem az élet másik nagy területét a három közül, a párkapcsolatot, de talán elég szemléletesen írja le, hogy mi az összefüggés a fizikai és az érzelmi gátlások között.
A tünet mögött mindig érzelem van. A tünet az érzelem fizikai manifesztációja, megjelenési formája, ami segít a változásban minden olyan esetben, amikor az érzelem önmagában kevés volt hozzá. A tünet már olyan gátlás, amin vagy nem tudsz átlépni, vagy csak nagyon nehezen (és azt sem érdemes).
A tünetek fizikai síkon, az érzelmek lelki síkon, olyan konfliktusokra hívják fel a figyelmedet, amelyek megoldásához szellemi síkon, belső képek segítségével vezet az út, az AnaLog oldás során.
A változás, amin át kellene menned, összetett. Kapcsolódik az anyukádhoz (aki megengedi magának, hogy beleszóljon az életedbe), hozzád, aki megengeded neki, hogy beleszóljon az életedbe, és kapcsolódik a párodhoz is. Azt nem írom le, hogy miért, és hogyan. AnaLog oldással kideríthető és feldolgozható az összes háttérben meghúzódó megoldatlan konfliktus.
A megoldás maga is szellemi síkon zajlik, de már kommunikáció segítségével. Ha mélyebben is kíváncsi vagy a kérdés mögött rejlő válaszokra és a konfliktusok, problémák megoldásának a módjára, akkor az AnaLog Módszer a segítségedre lehet ebben.
AnaLog elme II. – könyv az ember működéséről és az AnaLog Módszerről
AnaLog elme I.– könyv a konfliktusok és problémák belső képekkel történő megoldásának alapjairól, és a reinkarnációs történetek modern értelmezéséről
Letöltöm az útmutatót!
Bármilyen változásról is legyen szó, az nem feltétlenül egyszerű. Mi abban segítünk, hogy az AnaLog Módszer segítségével megtaláld a számodra megfelelő megoldást.
Az AnaLog Percek hírlevél ingyenes szolgáltatás, havi maximum 1-2 alkalommal küldjük el.
A feliratkozáshoz töltsd ki az alábbi űrlapot!
