2023.
11. 06.

Világunk helyzete, lelkünk állapota

Amikor bekapcsoljuk a rádiót, tv-t vagy felkeresünk egy hírportált, a bennünket körülvevő világ nehézségeivel találkozunk, földcsuszamlás, erdőtűz, árvíz, karambol, leégett, megölte, ellopták, felrobbant, vírus, gazdasági válság, infláció, olajár…
Konfliktus és háborgás komoly mennyiségben.
Mégis hol és hogyan születik ez a sok fájdalom?
Természetesen a válasz nem egyetlen gondolat. A hírcsatornák gyorsan megtanulták, hogyan érdemes címet és cikkeket fogalmazni annak érdekében, hogy sok-sok kattintást érjenek el. Az újságíró iskolában azt tanítják: “Hass az érzelmekre!”

Hogyan függ össze az érzelem és az információ?

Mutatok néhány hétköznapi történetet:

  1. A gyerek 1 éves, a szülők mennek vásárolni a közeli városba és addig a gyereket beadják a nagyihoz, aki a falu másik részén lakik. Úgy alakul, hogy a bevásárlás elhúzódik és csak reggel mennek a szülők a gyerekért. A lényeg, hogy a szülők a gyereknek már arról sem adtak információt, hogy a nagyinál fogja tölteni a napot. Vagy meg sem kérdezték, hogy van-e kedve ott lenni estig? Sőt, induláskor az még csak terv sem volt, hogy ott fog éjszakázni a gyerek a nagyinál.  Mi történik a gyerekben? Nem tudja, miért hagyták ott és ez a helyzet meddig fog tartani? A gyerekben egy információ iránti éhség fog megszületni, hogy tudja, tudhassa, mi fog történni vele? Mivel nem kapta meg időben a megfelelő információt a következő alkalommal, a szülőktől való távolodás rossz érzést fog kelteni a gyerekben, ezért nagyon fog figyelni, hogy nehogy a szülők eltávolodjanak. A szülők erre csak annyit szoktak mondani, hogy “Ő még úgy sem érti!” Én meg azt mondom, hogy a gyereknek csak a teste kicsi, a lelke, az elméje pontosan akkora mint bárki másé. A létével kapcsolatos információ éppen olyan fontosak a gyerek számára, mint bárki másnak.
  2.  A család új lakásba költözik. A gyerek 4-5 éves. A nagyinál tölt 2 hetet, ez idő alatt a szülők az egyik városban összepakolnak mindent és egy másikban kialakítják új otthonukat. A gyereknek erről semmit sem tud. A család a nagyihoz a régi lakásból indul és a 2 hét végén a gyerekkel együtt az új lakásba térnek “haza”. Csakhogy a gyereknek az új lakás, nem haza, nem otthon csupán egy idegen hely, ahol minden más mint korábban és még külön szobába is száműzték, pedig eddig a szüleivel egy térben alhatott.
    Mi történik a gyerekben? Nem találja az okát, ennek a gyors és gyökeres változásnak. Látja, hogy a szülei boldogok és nem tudja, hogy Őt miért hagyták ki ebből? A szülők a gyereket az információ visszatartásával hozták ebbe kellemetlen helyzetbe. Annak érdekében, hogy felnőttként is tudjuk érzékelni a gyerekben lejátszódó érzelmi folyamat súlyossága, itt egy rövid kísérlet. Kérlek, képzeld el a következőt:
    A munkahelyed egy budapesti iroda 4 emeletén van. Ott az íróasztalod, számítógéped, személyes tárgyaid… Kedden munka végeztével hazamész és amikor szerdán reggel 8.00-kor belépsz az irodába az asztalod nincs sehol. A kollégák akik a közelben ülnek, nem tudnak semmit. Az emeleti recepcióstól megtudod, hogy az áthelyeztek a pécsi irodába, minden holmidat ott találod meg, de siess mert a főnök várni fog a 8:30-kor kezdődő értekezleten, ahol az egyik projektedről születik döntés. Semmilyen intót nem sem kaptál erről a változásról. Csap képzeld el milyen érzés keletkezik benned? Kutatod az elméd minden szegletében, hogy mikor és hol lehetett egy info morzsa, amit nem vettél észre. De semmit sem találsz. Nyugtalanít a helyzet?
  3. A gyerek 3-4 éves. Az édesanyja súlyos beteg, sok időt tölt a nagyinál, aki nem nagyon foglalkozik vele, azt játszik amit akar. Anyu egy napon elhagyja ezt a világot. A gyerek még csak a hírt sem kapja meg. A történtek után apu úgy dönt a nagyival történt megbeszélés után, hogy egy távoli városban vállal sokat fizető munkát, hogy anyagilag tudja támogatni a nagyit és a gyereket. Majd elutazik. A gyereknek apuról és a megbeszélésről sincs híre.  A gyerek érzi, hogy valami nincs rendben, természetesen apu és anyu is hiányzik, még sokkal jobban hiányzik az időben érkező pontos információ, hogy mi van, mi lesz velük?

Ilyen és ehhez hasonló jellegű sérülésem ezrei tesznek információ éhessé bennünket. A világunk állapotáról szerzett hírek nem töltik be azt az űrt, amit a szülők nem adtak meg időben. A hiányérzet megmaradt.

Az emberek a tegnapi újságba holnap már a cipőjüket csomagolják, miközben az információ éhség nem csillapodik. Hiszen az a bizonyos adat, ami a hiányérzet gyökerében található nincs megoldva. A megoldáshoz az sem visz közelebb, hogy 10-20 év múltán a szülők vidáman mesélik a költözés történetét.

A megoldáshoz, csak az visz közelebb, ha az érzelmeink mélyén megtaláljuk és megoldásként kijavítjuk a hibát. Ebben a folyamatban az AnaLog Módszer jó eszköz lehet.

A világunk állapota nem az amit mások mondanak nekünk hírek formájában, sokkal fontosabb, hogy mi magunk mit tapasztalunk a közvetlen környezetünkben.

 

Sebők Zsolt

Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal:
Ha szeretnél értesülni, ha új cikket teszünk közzé, akkor...

Kapcsolodó cikkek

2024.
04. 15.

Hiszti: mire jó a gyereknek és hogyan állj hozzá te?

Az egyik legfontosabb kérdés talán ebben a témában az, hogy hogyan lehet a gyereket jól…
Elolvasom
2023.
12. 18.

Hogyan kezeljük, ha a gyermekünk hisztizik?

A játszótéren egy három év körüli kislány először csak pityergett, majd egyre jobban elkeseredett és…
Elolvasom
2023.
09. 25.

A gyermekünk tanít - vajon meghalljuk-e?

Anyaság, mint önismeret Amióta anya lettem, úgy érzem, mintha egy intenzív önismereti kurzuson lennék -…
Elolvasom
Copyright © 2011 – 2024 | AnaLog Módszer - Loós Balázs - Minden jog fenntartva