Te hiszel a reinkarnációban?

Érdekes kérdés, hogy egyszer, vagy többször élünk. Talán a leggyakrabban, ebben a formában teszik fel nekem a találkozót követően: „Egyébként te hiszel a reinkarnációban?”

Én hiszek. És most akkor mi lesz?

Hit és tudás közt a tapasztalat jelenti a különbséget. Ha van tapasztalatod valamiben, akkor tudásod van, ha nincs, akkor legfeljebb hited az adott kérdéssel kapcsolatban. Ez mindenre igaz az életben, a reinkarnációra is. Éppen ez a legnagyobb baj vele, hiszen arról, hogy többször élsz csak úgy szerezhetsz tapasztalatot, ha előbb meghalsz. Így aztán bele kell nyugodnod, hogy valószínűleg soha nem fogod tudni a választ erre a kérdésre, csak arról dönthetsz, hogy hiszel-e benne, vagy sem.

Ezért aztán én azt szoktam válaszolni, hogy nekem nem kérdés, hogy hiszek-e benne. Én dolgozom vele. A reinkarnációs terápia számomra egy nagyon hasznos eszköz, melyet bizonyos esetekben, hatékonyan lehet alkalmazni problémák megoldására, érzelmek feldolgozására.

A képzeleteddel irányítod az életedet

A problémákat megoldani, érzelmeket feldolgozni és ezen keresztül a viselkedésmintákat változtatni, minden ember a belső képei , tehát a képzelete segítségével tud. Ezek irányítják a döntéseit és cselekedeteit. Ezt teszed te is minden nap számtalanszor. Belső kép az is, amikor elképzeled, hogy odamész az íróasztalodhoz, majd kiveszel a fiókból egy tollat. Anélkül, hogy ezt előre elképzelnéd nem tudod megtenni. Ez is probléma megoldás, csak maga a probléma (nincs nálad éppen toll) sokkal kisebb, mint amikor mondjuk megtudod, hogy rövidesen felmondanak neked a munkahelyeden. Mindkét esetben először gondolkodsz, azaz képeket alkotsz, aztán cselekszel. Csak az egyik esetben jelentéktelen az esemény által benned kiváltott érzelem, a másikban pedig nem. Tehát a belső képek elengedhetetlen részei az életednek. Ezek nélkül semmilyen problémát nem tudsz megoldani.

Ezért ahhoz, hogy sikerrel változtass az életeden, a kép, illetve történet alkotás eszközét kell használnod. Ebben a folyamatban az elméd van a segítségedre, ami amolyan speciális könyvtárnak, raktárnak tekinthető. Életed problémás, tehát rossz érzést okozó eseményeit tárolja abból a célból, hogy amikor megérsz a feldolgozásukra, akkor képes legyen felidézni őket számodra.

Az érzelmeid segítségével, korlátlanul alkothatsz belső képeket, történeteket, de csakis az adott érzelemhez kapcsolódóakat.

Segédprogram szükség esetére

Az elmének teljesen mindegy, hogy egy adott érzelemhez köthető „valós”, vagyis jelenlegi életből származó emléket, vagy "fiktív "történetet idéz fel. A fiktív történet éppen olyan jó, mint az eredeti. Egyébként, ha kicsit mélyebben belegondolsz a jelenlegi életed emlékei is fiktívek, hiszen már nincsenek. Az, hogy az életed egy bizonyos eseményére hogyan emlékszel attól az érzelemtől függ, amit hozzá kapcsolsz. Könnyen előfordulhat, hogy az eseményben szereplő bármelyik másik ember máshogy, vagy egyáltalán nem emlékszik rá. A te problémád éppenséggel az, hogy amíg ezt érzed, addig csak ezt a történetet tudod "kitalálni", és másikat nem. Ez alapján idézel fel emlékeket, alkotsz reinkarnációs történeteket, és ez működteti a jelenlegi életed aktuális történéseidet is. Vezérli őket, ha tetszik, és, ha nem, akkor is.

Megmutatom egy egyszerű példán keresztül, hogyan működik ez a gyakorlatban.

Legyen a történet főhőse egy üzletember, akinek a vállalkozása remekül működik, mígnem egy napon megjelenik a tőkeerős konkurencia, és letarolja a piacot. A vállalkozása tönkremegy. Sokféle érzelem dúlhatja fel ilyenkor az embert, amit nem sok értelme van boncolgatni, mert a lényege  az egésznek úgyis az, hogy változzon. Változni a belső képek segítségével lehet. Legyen az első egy emlék, ami ebben a helyzetben a következő:

Főhősünk kb. 3 éves korában kiment játszani az udvarra. Épített egy csodaszép homokvárat, majd elégedetten üldögélt mellette, amikor hirtelen megjelent a szomszéd fiú, aki két évvel idősebb, és sokkal erősebb volt nála. Egy szó nélkül odament, szétrugdalta a homokvárát, elvette a vödrét, és lapátját, majd dolga végeztével távozott. Főhősünkben akkor kialakult ugyanaz az érzelem, ami a jelenlegi helyzetben is gyötri. Megoldása nincs rá, mint ahogy akkoriban sem volt. Még azt sem tudja, hogy pontosan mivel van a baja azon kívül, hogy éppen annyira haragszik a szomszéd fiúra, mint most a konkurenciára. Több, mint valószínű, hogy ennek az emlékképnek a segítségével nem tudja megoldani a konfliktust, viszont, ha készít (vagy másképp fogalmazva felidéz) egy reinkarnációs képet, akkor annak segítségével a jelenség mögé tekinthet, hogy elinduljon a megoldás útján.

Hogy a reinkarnációs történet milyen történelmi környezetben lesz megalkotva, az ízlés kérdése. Legyen mondjuk egy XIII. századi jelenet. A főhőse egy földműves, aki almát értékesít a piacon, mert a családját ebből tartja el. Egyszer csak odajön a várőrség parancsnoka, elveszi a kosár almáját, és közli vele, hogy fogja be a száját, mert ő csak egy koszos paraszt, és, ha akár csak egyetlen szót is szól, akkor vége az életének. Nos ebben a helyzetben a főhősünk ismét ugyanazt érzi, mint a másik két szituációban (azért érzi ugyanazt, mert ugyanazzal az érzelemmel alkotta meg ezt a történetet is), viszont ez a történet már részletesebben kibontható a képzelőereje segítségével. Ezáltal egyrészt fény derülhet a problémájára, másrészt megoldást is találhat rá.

Sem a történet részleteit, sem pedig a megoldását nem részletezem, mert egyfelől ez nagyon szubjektív, kifejezetten az oldandó érzelmektől függ, másfelől pedig ez az AnaLog oldás lényege.

Hogy hiszel-e a reinkarnációban, az a te döntésed. Vitatkozni ezen felesleges, mert úgysem bizonyíthatod sem azt, hogy van, sem pedig azt, hogy nincs. Viszont, ha tagadod, azzal megfosztod magadat egy rendkívül hasznos, és hatékony eszköztől, amivel a problémáidat megoldhatnád.

Loós Balázs

AnaLog Módszer

AnaLog Terápia képzés, ahol a módszerről, önmagad változtatásáról, az érzelmek feldolgozásáról, és a gátlások oldásáról többet megtudhatsz.