Amikor felébredünk, szeretnénk tudni, hogy van-e jelentése, értelme az álomnak.
Régóta foglalkoztatja az embereket az álomfejtés. Álomfejtő szótárakat, álmoskönyveket hoztak létre, melyek tartalma a népi hagyományokra, a keleti álmoskönyvekre, esetleg a pszichológia mélylélektani kutatásaira támaszkodnak. Egy ilyen álmoskönyv azonban sohasem lehet teljes és személyes.
Az álmok a tudattalanból hordoznak üzenetet szimbólumok által, olyan módon, hogy valamilyen történet szereplői vagyunk. Lehetünk egyedül, például a zuhanás is ilyen, de lehetnek a szeretteink, barátaink is az álom szereplői. Egyvalami közös minden álomban: az, hogy az álomban érzelmeket élünk át.
Csalódásaink, vágyaink, félelmeink szimbolikusan megjelennek az álomban. Az álom tükrözi a kapcsolataink lelki, érzelmi problémáit. Az álom egy lehetőség arra, hogy többet megtudjunk önmagunkról, utat mutathat a fejlődésünkhöz.
Niki azzal keresett meg, hogy vizsgáljuk meg az álmát AnaLog Módszerrel.
Azt álmodta, hogy készül haza a szüleit meglátogatni, de nem szól nekik, hogy érkezik, mert tudja, hogy nem örülnek neki. Amikor hazaért, valóban nem örültek a szülei, azt érezte, hogy útban van, láb alatt van. Elmondta, hogy nagyon furcsállja ezt az álmot, mert tudja, hogy amikor hazamegy, a szülei mindig örömmel várják.
A konzultáció során megkezdtük az érzelmek feldolgozását belső képein keresztül. A legutolsó jelenetben Niki 3 éves kislány volt és az édesanyjával elindultak valahová sétálni. Nagyon sokat gyalogoltak és Niki elfáradt. Szólt az édesanyjának, hogy pihenni szeretne. Az édesanyja idegesen a fenekére csapott és azt mondta, hogy tovább kell menniük. Niki feldolgozta a jelenetet, de a konzultáció végén csodálkozva megjegyezte, hogy vele soha ilyen dolog nem történt, nem is érti, hogy a tudata hogy hozhatott ilyen képet.
Pár nap múlva megoldódott a rejtély. Niki telefonált és elmondta, hogy rájött arra, hogy mit is találtunk meg tulajdonképpen. Elmesélte, hogy a második világháború alatt nagymamája és az anyukája Budapesten lakott. A nagypapa katona volt, a fronton harcolt. Amikor elkezdődött Budapest ostroma, a nagymama és az akkor 3 éves anyukája gyalog menekültek a harcok elől. Természetes, hogy akkor nem lehetett megállni, pihenni és a nagymama sem volt képes kézben cipelni a kislányt. Az akkor 3 éves kislány nem értette, hogy mi történik, csak az elutasítást és az agressziót élte át. Megtanulta, hogy ha szól valamiért, ami neki nem jó, akkor elutasításra számíthat.
A menekülés története időközben elfelejtődött, de az érzelmi lenyomat megmaradt az édesanyában. Ez a tudattalan minta tovább öröklődött a gyermeke számára is.
Az álom AnaLog Módszerrel való feldolgozása segített megtalálni egy olyan viselkedési mintát, amiről a kliensemnek tudomása sem volt, de az életét tudattalanul befolyásolta. Kioldódott az a gátlás, ami abban akadályozta, hogy szóljon, ha valami nem jó a számára.
Generációk sora szenvedett el valamilyen sérülést, ami a viselkedésükön nyomot hagyott fájdalom, rettegés, aggódás formájában. Az elmúlt években végzett tudományos kutatások alátámasztják, hogy a traumás sérülések örökölhetőek. Lehet, hogy aki a traumát elszenvedte már nem is él közöttünk, de a sérülés emlékei, érzelmi lenyomatai tovább adódhatnak a leszármazottaknak is.
Mindannyiunk érdeke, hogy ezt a tovagyűrűző fájdalom hullámot megszakítsuk és szeretetté, elfogadássá alakítsuk át. Ma már lehetőségünk van arra, hogy örökölt családi mintákat feltárjuk és feldolgozzuk. Képesek vagyunk arra, hogy a korábbi sérüléseket jelen életünkben szeretettel és bölcsességgel helyrehozzuk és egy szabadabb boldogabb életet teremtsünk magunknak és utódainknak egyaránt.
Tamás Éva
AnaLog Módszer konzultáns
www.stressz-kezeles.hu
Az AnaLog Percek hírlevél ingyenes szolgáltatás, havi maximum 1-2 alkalommal küldjük el.
A feliratkozáshoz töltsd ki az alábbi űrlapot!