Az étkezés egy biológiai szükséglet, amihez gyermekkorunk óta számos jó érzés kötődhet. Ezért nem meglepő az, ha valaki stresszes helyzetbe kerül, a feszültséget étkezéssel próbálja enyhíteni. Ezekre a helyzetekre az a jellemző, hogy valójában nem is éhes, csak az evéssel átmeneti megnyugvást, enyhülést keres.
Kimondhatjuk tehát azt, hogy a stresszevés az, amikor az érzelmeinkre reagálva eszünk, noha nem is vagyunk éhesek. Az étel ez esetben feszültség csökkentő eszközzé, pótlékká válik, ami hosszú távon túlsúlyhoz, esetleg diéták hosszú sorához vezethet.
A stressz önmagában is káros az egészségünkre. Orvosi kutatások kimutatták, hogy a stressz hatására megemelkedik a kortizol hormon szint, ami megnöveli a szervezetünk energiaigényét és az étvágyunkat. Ráadásul az emelkedő kortizolszint lelassítja a szervezetünk anyagcseréjét is. Így szinte bizonyos, hogy amit ekkor fogyasztunk el, azt a szervezetünk elraktározza zsír formájában. Emellett egy a Biological Psychiatry című szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány arra is rámutatott, hogy a stressz növeli szervezetünk inzulinszintjét, ami szintén hozzájárul a fokozottabb zsírraktározáshoz. A fentiek miatt láthatjuk azt, hogy a stresszevés csak átmeneti enyhüléssel jár, viszont a stressz élettani hatásai és a bevitt plusz kalóriák újabb problémákat generálnak, és nehezen leadható felesleges kilókká válhatnak.
Sokan tanácsolják azt, hogy stresszes helyzetben kerüljük el a felesleges nassolást. Próbálkozhatunk ezzel, ami ideig óráig sikerülhet is. Elterelhetjük a figyelmünket az ételtől valamilyen másfajta pótcselekvéssel. Hosszabb távon ennek azonban az lesz a hatása, hogy egyre feszültebbé válunk és képtelenek leszünk az étvágyunkat korlátok közé szorítani. Ilyenkor fordul elő az, hogy megrohamozzuk a hűtőszekrényt, és válogatás nélkül mindent megeszünk, ami a kezünk ügyébe kerül.
Egy másik út lehet különböző stressz oldó technikák alkalmazása. Ilyenek például a meditációs módszerek, a testmozgás, a tánc, kertészkedés stb…
Ezek a technikák átmenetileg megnyugtathatnak, de hátrányuk az lehet, hogy pont a stresszes helyzetben nem tudjuk alkalmazni őket. A fellépő feszültség miatt ekkor újra bekapcsolhat a stresszevés kényszere.
Mi lenne, ha más oldalról közelítenénk meg a helyzetet? Nem a stresszre és nem is az étvágyra koncentrálnánk, hanem a stresszes helyzetet kiváltó problémát oldanánk meg?
Zsófi stresszhez kapcsolódó étkezési problémával keresett meg. Zsófi értelmiségi, felelősségteljes munkát végző nő. Feladatai komoly kihívások elé állítják. Gyakran otthon, home office-ban dolgozik. Amikor egyedül végzi a munkáját, sokszor úgy érzi, hogy hiába dolgozik folyamatosan, nem halad a munkával, nem tudja azt befejezni. Ez a helyzet feszültséget vált ki benne és ennek enyhítésére süteményt eszik. Ez a viselkedés szokássá vált számára és bár szeretett volna ezen változtatni, mégsem volt rá képes. Tehetetlenül állt a megoldatlan feladata előtt.
Az AnaLog konzultáció során feltártuk, mi az, ami Zsófit lebénítja és feszültté teszi. Rossz érzéssel töltötte el az, ha kiderül róla, hogy valamit esetleg nem tud. Attól is félt, hogy az, amit csinál, a környezete számára nem jó, vagy elutasítják miatta. Ezek az érzések gyerekkorban gyökereznek, akkor tanulta meg, hogy minden feladatát tökéletesen kell elvégeznie, és ha valami esetleg nem sikerül, akkor annak rossz a következménye. A gyerekkori tapasztalások hatására önmagával szemben maximalistává vált. Noha a munkahelyen pozitív tulajdonság az, ha valaki a feladatait hibátlanul végzi el, a túlzott tökéletességre való törekvés gátló tényezővé válhat. Ha nem engeded meg magadnak azt, hogy hibázzál, vagy esetleg valamit nem tökéletesen tudsz elvégezni, ez az érzés bénító lehet számodra. Zsófi is ebben a helyzetben volt, képtelenné vált arra, hogy az önmagával szembeni maximalizmust csökkentse.
Az AnaLog konzultáció során feldolgozta gyermekkora tudattalan mintáit és ennek eredményeképpen a konzultáció befejeztével tisztán látta, hogy a felmerülő problémáit hogyan tudja megoldani. Kioldódott az a gátlás, ami akadályozta abban, hogy a munkájával haladjon. Kimondta, ha megakad egy feladattal, segítséget kér. Megkeres egy hozzáértő kollégát és felteszi neki a kérdéseit. Már az, hogy a megoldást talált a helyzetére, jó érzéssel töltötte el.
Azzal, hogy megoldotta a stresszevéshez vezető a problémáját, többé nincs arra szüksége, hogy a benne lévő feszültséget süteménnyel enyhítse. A következő konzultáción boldogan mesélte, hogy az előző alkalom óta már 3 kilogrammot fogyott, anélkül, hogy diétázott volna.
Az AnaLog Módszer segítségével személyre szabott megoldást kereshetsz étkezési problémáid enyhítésére. Megkeresheted, hogy melyek azok a helyzetek, amikkel nem tudsz egyedül megbirkózni és eddig csak az étkezés jelentett számodra pillanatnyi enyhülést. A tudattalan érzelmek feldolgozásával képessé válhatsz arra, hogy eldöntsd azt, hogy az étvágy, vagy az éhség késztet evésre. Étvágy esetén felismerheted azt, hogy milyen megoldandó probléma van a háttérben. Éhség esetén pedig tudatosan választhatsz olyan élelmiszereket, amik valóban táplálják a testedet. Ahogy fokozatosan feldolgozod azokat a helyzeteket, amelyek evésre kényszerítenek, egyre jobban képessé válhatsz önmagadra figyelni és azt, és akkor enni, ami valóban jó a számodra.
Ha szeretnéd, hogy ezen az úton kísérjelek, szeretettel várlak!
Tamás Éva
AnaLog Módszer konzultáns
Az AnaLog Percek hírlevél ingyenes szolgáltatás, havi maximum 1-2 alkalommal küldjük el.
A feliratkozáshoz töltsd ki az alábbi űrlapot!