A játszótéren egy három év körüli kislány először csak pityergett, majd egyre jobban elkeseredett és hangos sírásban tört ki. Édesanyja eleinte zavartan álldogált, láthatóan nem tudta mit kezdhet a helyzettel. Később leguggolt a gyermek mellé és azt mondta, hogy értsd meg, haza kell mennünk, vacsorát kell főzni, mire apa hazaér. A kislány persze nem értette meg, ő még játszani szeretett volna, és még hangosabban kezdett el sírni. Az anyuka egyre idegesebbé vált, míg el nem veszítette a türelmét és elkezdte a gyermeket erővel hazarángatni. Erre a kislány földhöz vágta magát és elkeseredetten ordított. Végül az anyuka annyira elveszítette a türelmét, hogy a kislány fenekére csapott és elvonszolta a játszótérről. Ebben a helyzetben az anyuka és a kislánya is nagyon rosszul érezték magukat. A gyermek kívánsága nem teljesült, hiszen csak játszani szeretett volna, az édesanya pedig úgy érezhette, hogy nem tudta a helyzetet megoldani.

A fenti jelenet bárkivel előfordulhat, aki kis gyermeket nevel.

Mi váltja ki a gyermeknél a hisztit?

Látszólag az a baj, hogy nem kapott meg valamit, amit szeretne, vagy nem úgy történik valami, ahogy a kisgyermek elképzeli. Az is előfordulhat, hogy a gyermek elfáradt, túlpörgött, vagy túl sok inger érte. Valójában a hiszti kiváltó oka az, hogy a gyermek idegrendszere még fejletlen, nem képes az érzelmeit kifejezni és nem tudja az indulatait kezelni.

Mi az, ami nem segít?

Nem segít, ha az akaratunkat a gyermekre erőltetjük, mert akkor hátráltatjuk abban, hogy felnőtt korában képessé váljon az érdekeit érvényesíteni, a saját határait meghúzni.

• Nem segít az sem, ha engedünk a gyermeknek, mert akkor bizonytalanná válik, vagy egyenesen megerősítjük abban, hogy hisztivel elérheti, amit szeretne.
• Ne magyarázzuk meg neki, hogy mi történik. A gyermek logikája még fejletlen, nem tudja a magyarázatot megérteni.
• Ne tereljük el a figyelmét. Ekkor megtanulhatja, hogy az ő érzései nem fontosak.
• Ne büntessük meg. A büntetés dacot, haragot válthat ki, elidegenedhet a szülőtől.
• Ne hagyjuk magára. A gyermek ekkor megtanulja, hogy ő nem fontos és magányosnak érezheti magát.

Mi akkor a megoldás?

Megfigyelhetjük, hogy minden hiszti előtt van egy pont, amikor még a gyermek békésen teszi a dolgát, majd hirtelen történik valami, ami a gyermekben ellenállást vált ki. Ha képesek vagyunk ezt a pontot elcsípni és kíváncsian, figyelemmel a gyermekünk felé fordulni, megkérdezhetjük azt, hogy a gyermekünk valójában mit szeretne. Lehet, hogy csak az éppen elkezdett játékot szeretné befejezni, vagy a pajtásától elbúcsúzni, estleg még futni egy kört a játszótéren. Beláthatjuk azt, hogy nem nagy kívánság és a pár perc késedelemmel békésen indulhatnak a dolgukra. Előfordulhat persze az is, hogy nem tudunk valamilyen okból a gyermek kívánságának engedni, ekkor számíthatunk arra, hogy elkeseredett sírásban tör ki.  Nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben hogyan reagálunk a viselkedésére. 

A gyermekünk tőlünk tanulja meg azt, hogy egyes helyzetekben hogyan viselkedjen, hogyan kezelje azt, amikor szomorú. Nem a szavaink, hanem a viselkedésünk lesz példa számára. Amennyiben képesek vagyunk nyugodtan, szeretettel megnyugtatni őt akkor, amikor ő csak sírással képes az érzelmeit kifejezni, megtanulja azt, hogy szabad kimutatni az érzéseit és számíthat a szüleire nehéz helyzetben is. 

Hogyan érhetjük el, hogy a hiszti alatt is nyugodtak maradjunk?

A hisztis sírás alatt óhatatlanul az édesanyában is rengeteg érzelem bukkanhat fel. Feszültté, idegessé, esetleg tehetetlenné válik. Érezheti magát alkalmatlannak, vagy bűntudata is lehet. Nyilvános helyen szégyenkezhet a gyermeke viselkedése miatt. Ezek az érzések akadályozzák abban, hogy a gyermekére figyeljen és nyugodtan kezelje a kialakult helyzetet. 

Ahhoz, hogy az édesanya képessé váljon a hisztis gyermeket megnyugtatni, változtatásra van szükség. A gyermektől nem várhatjuk el, hogy változzon, hiszen még kicsi és tőlünk tanulja meg azt, hogyan viselkedjen. A megoldás kulcsa minden esetben az édesanya kezében van. Az AnaLog oldások lehetővé teszik, hogy az édesanyában lévő, a kíváncsiságát és nyugodtságát gátló érzelmeket feldolgozza.

A konzultáció során a saját belső képeit megismerve és feldolgozva tisztán látja azt, hogy számára milyen lett volna, ha a saját életében a nehéz helyzetekben a szüleitől megkapja azt az elfogadást, támogatást, amire szüksége lett volna. Egyben felismeri azt is, hogy a saját gyermekével mi módon foglalkozzon úgy, hogy a gyermeke érezze a támogatását. Az oldás eredményeképpen egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb édesanyává válhat, aki képes gyermekéhez empatikusan odafordulni, ezáltal gyermekének is egy békésebb szeretetteljesebb gyermekkort tud kialakítani.

Amennyiben szeretnéd a gyermekedet a hisztis helyzeteken hatékonyan átsegíteni, szeretettel várlak egyéni konzultációimon.

Tamás Éva