Tervezett dátum:
2025. Január 24. Péntek1092 Budapest, Ráday u. 47.
Általában csak egy hozzátartozónk, ismerősünk elvesztését tekintjük veszteségnek. Csak ebben az esetben emlegetjük a gyász szót. Miközben az életünk valójában tele van veszteségekkel, amelyeket ugyanolyan gyászfolyamat kísér, ugyanúgy éljük meg, mint ha haláleset történt volna.
Ilyen veszteség lehet például a munkahelyváltás, még akkor is ha saját elhatározásunkból váltottunk. Egy párkapcsolat vége, vagy akár egy hivatás, esetleg életszakasz vége, a gyerekek kirepülése is.
Egy aktuális veszteségélmény során előfordul, hogy több, addig fel nem dolgozott veszteség is „lehetőséget kap”, hogy gyógyulhasson. Vagyis erősebb a gyászra adott érzelmi reakció. A gyászfolyamatot gyakran kíséri identitásválság is. Hiszen a gyászfeldolgozás egy nagyon fontos transzformációs kapu. Már nem folytatódik ugyanúgy tovább, ahogyan eddig. Elérkeztünk valaminek a lezárásához.
Ezért magát a gyászfolyamatot és a gyász során megélt érzelmeket, mint a tagadás, düh, alkudozás, bánat, elfogadás nem oldjuk AnaLog módszerrel, sem egyéb technikával. Ilyenkor a segítő fontos szerepe a megtartó és elfogadó jelenlétben, feldolgozás segítésében van. Csak akkor avatkozik közbe, ha elakadt gyásszal van dolga. Azonban a kísérő folyamatokat, amelyeket a veszteség aktivált be és az élethelyzet, személyiség megváltozásához vezetnek, tudjuk könnyíteni, segíteni a gátolt minta oldásával.
Erre egy példa, mikor a gyerek felnő, kirepül. Ez okozhat identitáskrízist. Itt a gyászfolyamat a gyermek és az addigi saját identitás elvesztéséről szól. Ezt hagyjuk a saját ütemében lezajlani (tagadás, düh, alkudozás, bánat, elfogadás). Viszont azokat a rossz érzéseket, melyek kísérő érzelemként megjelennek és a személyiség változását érintik érdemes oldani. Pl.: „Az anyai/apai szerepem megváltozik. Nincs már úgy szükség rám, nem számítok.„ Ezzel támogathatjuk az átalakulást, az életközép táján megjelenő krízis meghaladását.
Valakinek, vagy valaminek az elvesztése, gyökeres változásokat képes elindítani bennünk. A nehéz pillanatokban van, hogy azt érezzük kicsúszik a lábunk alól a talaj és összeomlunk. Minden áron tartani akarjuk magunkat. Miközben a transzformáció, átalakulás lehetősége épp ebben az összezuhanásban van. Utána, már egy másik emberként kelünk fel a porból. Csak gyakran pont ezt a legnehezebb megengedni magunknak.
Az AnaLog Percek hírlevél ingyenes szolgáltatás, havi maximum 1-2 alkalommal küldjük el.
A feliratkozáshoz töltsd ki az alábbi űrlapot!