AnaLog BLOG

A boldogság: az út maga

2014.
06. 30.

„A boldogsághoz nem vezet út.
Az út maga a boldogság.” (Buddha)

Mióta az önismeret útját járom, számtalan idézettel találkoztam, de talán ez az amelyiket a legjobban szeretem. Tömören fogalmazza meg az emberi élet lényegét és egyben a megoldást is a kezébe adja annak, aki érti, hogy mit jelent. Van azonban egy nagy hiányossága ennek a bölcsességnek is éppúgy, mint az igazán lényegre törő gondolatoknak általában. Amíg nem tudjuk, hogy mi a boldogság, addig csak sejthetjük azt, hogy miről szól. Ebben a bejegyzésben írok erről a kérdésről pár szóban, de a könyvemben egészen más szemszögből van szó róla.

Mi a boldogság "definíciója"?

Gondoltál már arra, hogy utána nézz annak, hogy hogyan definiálják a boldogságot? Ahány ember, annyiféle válasz létezik. Egyszer megnéztem a neten és azt láttam, hogy ez az egyik legtöbbet keresett fogalom. Ha ennyi embert érdekel, akkor hogy lehet, hogy nincs egységes egyértelmű leírása, amin mindenki ugyanazt érti?

Ha feltennéd valakinek a kérdést, hogy szerinte mi a boldogság, akkor jó esetben megpróbálná körbeírni. Valahogy megfogalmazni azt, hogy neki mi kell éppen hozzá? Nagyjából talán azt is meg tudná mondani, hogy mikor boldog és mikor nem. Arra a kérdésre viszont szinte biztosan nem tud válaszolni, hogy mi kell ahhoz, hogy boldog legyen? De, ha nem tudja, hogy mi kell hozzá, akkor hogyan legyen az?

A boldogság "képlete"

Sok emberrel beszélgettem már erről a kérdésről és igyekeztem mindig a lehető legegyszerűbben hozzákezdeni. Én akkor vagyok boldog, ha jól érzem magam és akkor nem, ha nem. Szerintem bárki képes eldönteni, hogy egy adott pillanatban éppen jól, vagy rosszul érzi-e magát, ezért azt is, hogy boldog-e vagy sem?

A kérdés az, hogy amikor boldog, akkor mije van, ami nincs neki akkor, amikor nem boldog? Mi kell ahhoz, hogy boldog legyen? Ha ezt nem tudja, hogyan tehetne szert rá?

Szabadság és szeretet

Szerintem a boldogsághoz két dolog kell.

Az első az, hogy

azt tehesd, ami neki jól esik neked.

Egy szóban ezt szabadságként lehet megfogalmazni. Ha valaki azt teheti, ami neki jól esik, azaz szabad, akkor lehet boldog, ha nem, akkor nem.

Ez szükséges, de még nem elegendő a boldogsághoz. Egy egyszerű példán keresztül meg is lehet mutatni.

Képzelj el egy gyermeket, aki megkérdezi a szüleit mondjuk arról, hogy lemehet-e játszani a barátaival? Ahhoz, hogy boldog lehessen, ezzel meg is teremtette az első feltételt. Ő akkor érzi magát szabadnak ebben a helyzetben, ha lemehet játszani velük.

Miért nem elég a szabadság önmagában?

Van azonban egy bökkenő. Ahhoz, hogy a szabadságát meg is élhesse, még szüksége van a szülei beleegyezésére, más néven elfogadására is.

Attól még nem boldog, hogy tudja, hogy ezt szeretné most tenni, csak akkor lesz az, ha meg is teheti. Ehhez az kell, hogy a szülei elfogadják őt ilyennek, vagyis elengedjék. Ha mindkét feltétel teljesül, akkor boldog lesz. Ha az egyik nem, akkor nem. Akkor sem boldog, ha tudja, hogy játszani szeretne a barátaival, de a szülei ezt nem engedik és akkor sem, ha mondjuk a szobájában csendesen rajzolgat, miközben szíve szerint lent focizna a haverokkal. Habár a szülei megdicsérik, hogy milyen rendes gyerek és milyen szép képeket tud rajzolni. Az első esetben van szabadság, hisz tudja, hogy mit szeretne, de nincs hozzá elfogadás, a másodikban "elfogadás" ugyan van, de nincs szabadság, mert nem azt teszi, amit szeretne. Boldog csakis akkor lehet, ha mindkettővel egyszerre rendelkezik. Az elfogadásra van egyébként egy sokkal közismertebb szó is, a szeretet.

A boldogsághoz tehát két dolog kell: szabadság és szeretet.

A boldogság, mint belső iránytű

Azért lehet azt mondani, hogy a boldogság nem a cél, hanem az út maga, mert

a boldogság tulajdonképpen egy automata belső jelzőberendezés.

Megmutatja, hogy éppen önmagad vagy-e, vagy sem? Csak akkor lehetsz önmagad, ha az, amit teszel, jó érzéssel tölt el, tehát szabad vagy. Ha nem, akkor meg kell figyelned és fel kell dolgoznod azt az érzelmet, melyre a boldogtalanság állapota hívja fel a figyelmedet.

Amikor ez megtörténik, szabad leszel, önmagaddá válsz (az adott helyzetben) és el tudod magadat fogadni. Képessé válsz arra, hogy szeresd önmagadat. Ez csakis akkor lehetséges, ha előbb az érzelmet feldolgozod és a mintát megváltoztatod, mivel másokat becsaphatsz, de önmagadat biztosan nem tudod. A boldogság tehát a kulcs ahhoz, hogy vissza találj arra az útra, melyet önmaga számára kijelöltél. A kulcs, hogy visszatalálj önmagadhoz.

Loós Balázs

2014.06.30.

Tetszett ez a gondolatmenet?

Szeretnéd a gyakorlatban is kipróbálni, hogyan működik a felismerés? A legjobb hely a kezdéshez az ingyenes 'Iránytű az Életközéphez' útmutatónk.

Letöltöm az útmutatót!

Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal:
Ha szeretnél értesülni, ha új cikket teszünk közzé, akkor...
Copyright © 2011 – 2026 | AnaLog Módszer - Loós Balázs - Minden jog fenntartva